A válás lehetséges hatásai a gyermekre
2023.02.08.
A váláshoz vezető problémák általában már jóval a válás előtt fennállnak. Ez a megelőző, feszültséggel, vitákkal, érzelmi viharokkal, esetleg bántalmazással is együttjáró időszak ugyanolyan negatívan hat a gyermekre, mint a válás maga.
A válás bizonyos esetekben lehet felszabadító hatású is, például ha egy alkoholizáló, vagy érzelmileg, fizikailag bántalmazó szülőtől történő különélés kezdetét jelenti. De a legtöbb esetben szerencsére ilyenről nincs szó. Ilyenkor a gyermek nagyon sokféle stressz hatásnak van kitéve, még akár a kapcsolattartás is problémás lehet, ha a szülők nem kezelik jól a helyetet. Meg kell küzdenie azzal, hogy az egyik szülő már nem lesz a mindennapjai része.
Hol jelentkezhetnek a problémák?
Emellett a költözés, iskola-vagy óvodaváltás, az új környezetben érvényben lévő szabályokhoz való alkalmazkodás, az új közegbe történő beilleszkedés szintén terhet ró a gyermekekre. És neki mindezzel úgy kell megküzdenie, hogy szülei is birkóznak saját érzéseikkel, illetve a lakókörnyezet, vagy a munkahely megváltozásával, tehát valószínűleg kevesebb figyelmet, kevesebb időt tudnak gyermekükre szánni, kisebb érzelmi kapacitással tudnak gyermekük felé fordulni.
Bár a válás sok szempontból nagyon nehéz mindenki számára, fontos, hogy amennyire lehet, támogassuk gyermekünket abban, hogy a változásokat minél jobban, minél kevesebb sérüléssel vészelje át. A hosszantartó stressz ugyanis komoly viselkedésbeli és érzelmi változásokat hozhat magával, valamint kihatással lehet a gyermekek kötődési mintáira, azon keresztül pedig felnőttkori kapcsolataira.
Mikor érdemes gyanakodni?
A továbbiakban szeretnék néhány tünetet felsorolni, melyek leggyakrabban előfordulnak a gyermekeknél egy elhúzódó, vagy nagyon problémás válás során. A lentebb felsorolt tünetek ritkán jelentkeznek ’tisztán’. Általában több panasz áll fenn különböző intenzitással egyszerre, illetve ezek időben is válthatják egymást.
Hangulati problémák
Bármilyen stressz, így a válás is okozhat a gyermekeknél nyomott hangulatot. Az örömképesség megváltozik, a gyermek visszahúzódóvá válik, a napi rutinfeladatait végrehajtja, de közben nem érez örömet. A depresszív állapot gyakran ötvöződik alváspanaszokkal, az étvágy csökkenésével, önsértő gondolatokkal/cselekvésekkel, motiváció vesztéssel és a tanulmányi eredmény hanyatlásával.
Szomatoform zavarok
Elsősorban kisiskolás korosztálynál jellemző, hogy elhúzódó stressz esetén gyakran panaszkodnak fej-vagy hasfájásra, esetleg hányingerre, melynek nincs testi oka. Serdülőkorban a fejfájás mellett sokszor a szédüléssel vagy eszméletvesztéssel találkozunk.
Alvászavar
Ez nagyon sokféle formát ölthet. Előfordulhat éjszakai felriadás, éjszakától/elalvástól való félelem, éjszakai bevizelés jelentkezése az egyébként már régóta szobatiszta gyermeknél, nehezített elalvás vagy átalvás, megnövekedett alvásigény.
Étkezési problémák:
Leggyakrabban az étvágy csökkenésével, illetve a gyomor-bélrendszerrel összefüggő panaszokkal találkozunk (hányinger, gyomorfájás, hasfájás, hasmenés). A gyermek válogatóssá válik, kevesebbet eszik, míg mások számára az étel lesz az egyik kiemelt örömforrás, ezért a korábbihoz képest jóval többet és leginkább édességeket esznek.
Iskolai magatartási és/vagy tanulási nehézségek
Az addig nyitott, könnyen barátkozó gyermek visszahúzódóvá, feltűnően csendessé válik. Vagy éppen fordítva: az addig megbízható, szófogadó gyermekből renitens, fegyelmezetlen, verekedős tanuló lesz. Tanulmányi eredménye mindkét esetben romolhat, hiszen a belső konfliktusok és lelki zavarok lefoglalják, nem marad energiája az addig kedvelt tevékenységeire (zeneóra, edzés) és a tanulásra.
Az otthoni viselkedés megváltozása
A gyermek viselkedése természetesen nem csak az iskolában, hanem otthon is átalakuláson mehet keresztül. Otthon is visszahúzódóbbá válhat. Már nem igényli a közös tevékenységeket, sétát, filmnézést. Inkább egyedül van a szobájában, zenét hallgat, olvasgat, esetleg naplót ír. Ez lehet azért, mert a számára kedves tevékenységek végzésével próbálja meg feldolgozni az elmúlt időszak negatív eseményeit. Lehet azért, mert csalódott a szüleiben, őket okolja életének megváltozásáért, haragszik rájuk, elutasítja őket, elzárkózik. Lehet az is, hogy érzékeli, a szülők is saját lelki sebeikkel vannak elfoglalva, nem figyelnek rá a korábban megszokott módon, ezért inkább elvonul.
Az önkontroll elvesztése
A megfelelő önkontroll hiánya dühkitörésekben és autoagresszív, önromboló magatartásban is jelentkezhet. A gyermek türelmetlenebbé válik, hamar felcsattan, frusztrációs küszöbe alacsonyabbá válik. Emellett, főként serdülőkortól kezdve előfordulhatnak önsértések, vagy öngyilkossági kísérletek. Az önsértésekkel a serdülők a belső lelki fájdalmaikról próbálják meg elterelni a figyelmüket, míg az öngyilkossági kísérlet egy menekülési próbálkozásként fogható fel, mellyel egy megoldhatatlannak tűnő, saját hatáskörén kívül eső helyzetből igyekszik szabadulni.
A gyerekszerep feladása
Ilyenkor a gyermekből hirtelen miniatűr felnőtt lesz. Lemond saját gyermeki szükségleteiről és igyekszik a hiányzó szülő helyébe lépni, az ő szerepét átvenni. Például a kisebb testvérét elkezdi nevelni, vagy a szülő mellett ő kezdi betölteni a partner szerepét, akivel a szülő megoszthatja mindennapi nehézségeit, az anyagi problémákat, az érzelmi állapotát.